A zene dübörgött, az emberek táncoltak a házibuliban, ahova az egyik barátnőm meghívott. Meg is kerestem őt a tömegben.
- (T/N), szia! - ölelt meg.
- Szia (B/N)! Jó a buli - néztem körül. Egy sunyi mosoly jelent meg az
arcán, így egészen biztos voltam abban, hogy valamit kitervelt, vagy már
esetleg csinált is.
- Ki vele - tettem keresztbe a kezemet. - Túl jól ismerlek, mit csináltál?
- Tudod, hogy ki van itt? Zayn!
Ahogy meghallottam ezt a nevet, a szívem kihagyott egy ütemet és újra
gyorsan kezdett verni. Zayn-nel egy éve szakítottam. Nagyon szerettem,
de megcsalt. Hihetetlenül mérges voltam rá, nem tudtam már úgy ránézni,
mint azelőtt. Az a helyzet, hogy még azóta is nagyon, de nagyon
szeretem.
- Na, mit szólsz hozzá?
- Remélem nem találkozom vele - mondtam monoton, majd elmentem az
italokhoz és ittam egy kicsit. Na jó, nem is kicsit. Elég sokat ittam,
de nagyon feszült voltam a tudattól, hogy egy házban vagyok Zayn-nel.
Kicsit tántorogva mászkáltam a tömegben, mikor valaki a nevemet mondta.
Könyörögtem, hogy ne ő legyen az, de hiába. Egy kéz megragadta az
enyémet és maga felé fordított. Egy év után ismét a gyönyörű szempárba
nézhettem.
- Szia - mosolygott. Nem szólaltam meg, egyszerűen hihetetlennek tűnt,
hogy ott áll előttem. Zayn. Az exem, akit mellesleg még mindig szeretek.
- Mi van, meg se ismersz?
- Zayn... - nyögtem ki a nevét, mire elmosolyodott. Kezét a derekamra
tette és közel húzott magához. Éreztem rajta a pia szagot, tuti, hogy ő
is sokat ivott.
- Tudnod kell, hogy még mindig szeretlek, egy év után is - nézett a
szemembe. Nem tudtam, mi kavarog bennem, és most kivételesen nem a pia
miatt. Szerettem őt, de mérges is voltam. Tudtam, hogy mi tett, és
egyszerűen képtelen voltam elfelejteni. - Szólalj meg, kérlek - jött
közelebb, szinte már az orra érintette az enyémet.
- Zayn, megcsaltál és ezt nem tudom elfelejteni - sóhajtottam. Láttam, hogy nyel egy nagyot, majd ajkaim felé közelít.
- El sem tudod képzelni, mennyire fáj ez nekem - suttogta szinte már az
ajkaimra, majd lágyan megcsókolt. Leblokkoltam, csak álltam egy helyben
és fel sem fogtam, mi történik. Ő még mindig csókolt, én pedig egyre
nehezebben ellenálltam, végül megtörtem és visszacsókoltam. A hajába
túrtam, ő pedig közelebb húzott magához és átfogta a derekamat. A
hosszas csók után elengedett és a szemembe nézett.
- Képes leszel nekem valaha megbocsájtani?
A szemébe néztem, majd tökéletes ajkaira, melyek azelőtt az enyémeket falták.
- Fogalmam sincs - sóhajtottam.
- Gyere, beszéljük meg - fogta meg a kezemet, majd a nagy tömegen
végigvezetve bementünk egy szobába. Zayn becsukta az ajtót, én pedig
leültem az ágyra. A gyomrom görcsbe rándult a gondolattól, hogy egy
szobában vagyok vele, percekkel azelőtt pedig egymást faltuk.
Leült mellém, megfogta a kezemet és a szemembe nézett. Olyankor mindig
úgy érzem, mintha a fellegekben járnék. Sötét haja tökéletesen be volt
állítva, úgy, mint mindig.
- Tudnod kell, hogy én hihetetlenül megbántam azt az éjszakát. Nagyon
mérges vagyok magamra. A bűntudattól akkor tudok megszabadulni, ha adsz
nekem még egy esélyt - nézett a szemembe. Hirtelen rádöbbentem, miért
kellek neki.
- Ennyi? A bűntudattól akarsz megszabadulni? - húztam el a kezeimet az övéiből, s kicsit eltávolodtam tőle.
- Nem jól fogalmaztam - sóhajtott. - Nem azért kellesz. Azért kellesz
nekem, mert még életemben nem találkoztam olyan lánnyal, mint te.
Szeretlek (T/N) és tudom, hogy te is engem - közeledett, majd ajkait az
enyémekhez érintette és ismételten megcsókolt. A haragom hirtelen
elszállt, visszacsókoltam, majd végigfektetett a franciaágyon. Tudtam,
hogy innen nem lesz megállás, de őszintén szólva egy cseppet sem bántam.
Felhúzta a lábaimat és közéjük férkőzött, majd kezét végigvezette a
combomon, s apró ruhám egyre feljebb csúszott. Akkor úgy kívántam őt,
mint még soha. Ajkai megtalálták a nyakamat és lágyan szívni kezdték.
Lecsuktam a szemeimet, halkan sóhajtozva élveztem Zayn minden tettét.
Megfogtam a pólója alját, majd levettem róla az anyagot. A teste sokkal
kidolgozottabb volt, mint egy évvel azelőtt, pedig már akkor is imádtam.
Végigsimítottam a felsőtestét, majd közel hajolt hozzám és megcsókolt. A
hátam alá vezette a kezeit, megkereste a cipzárt és lehúzta. Felült az
ágyon, s az ölébe húzott, miután levette a ruhámat. Terpeszben ültem
rajta, közben vadul csókoltam. Hanyatt döntöttem őt, közben ajkaink egy
pillanatra sem váltak el, s megmarkolta a fenekemet. Kicsit felnyögtem,
mire elmosolyodott.
- Mikor lettél ennyire izmos? - csókoltam végig a felsőtestét.
- Tudod baby, az elmúlt egy évben edzéssel vezettem le a feszültséget -
suttogta, közben sóhajtozott és ellazult a tetteimre. Nadrágjához érve
lassan kigomboltam, majd lehúztam róla és a földre dobtam. Boxere
szűkösnek látszott, s már szinte el is felejtettem a méretét. Gyorsan
levettem az utolsó ruhadarabot, majd hatalmassága szinte már a hasa
alját érintette. - Ezt most nem kell!
Nem hallgattam rá, mert tudtam, hogy akarja, csak nem szeret
erőszakoskodni. Lehajoltam, megpusziltam a végét, majd bekaptam az
egészet. Egy halk sóhaj szökött ki Zayn száján, majd nyögni kezdett,
ahogy a fejemet mozgattam. Beletúrt a hajamba, tudta, hogy imádom. Egyre
gyorsabban csináltam, ő pedig hangosan zihált. Kicsit meghúzta a
hajamat, tudtam, hogy már nem sok kell neki, így abbahagytam. Megfogta a
kezemet, magára húzott, majd fordított a helyzetünkön és a szemembe
nézett.
- Te egyre jobb vagy, cica - mosolygott, majd megcsókolt. - De most én jövök.
Csókolgatni kezdte a nyakamat, miközben lassan és egyszerűen kikapcsolta
a melltartómat. A pántot végighúzta a karjaimon, majd az anyagot a
földre dobta. Ajkai a melleimre tapadtak, én pedig az élvezettől
nyögtem. Egy idő után megunta, s lejjebb haladva nedves csókokat lehelt a
hasamra. Kínzó lassúsággal lehúzta rólam a bugyit, majd széttette a
lábaimat és lehajolt. Előre felkészültem, tudtam, hogy Zayn nagyon ért
hozzá.
Először rálehelt, amitől összerezzentem, majd nyelvét éreztem. Kéjesen
és hangosan nyögtem, ő pedig fogta a csípőmet, hogy ne ficánkoljak. A
takarót szorongattam és Zayn nevét nyögdécseltem.
- Óh, te jó ég - ziháltam. Tudta, hogy már közel vagyok, így gyorsan abba hagyta. Fölém mászott, majd finoman megcsókolt.
- Nem tudom, te hogy vagy vele, de ez nekem már nagyon hiányzott - mosolyodott el édesen, majd újra megcsókolt. - Szeretlek!
- Én is szeretlek, Zayn!
Felhúzott és széttett lábaim közé fészkelte magát, majd lassan belém
hatolt. Sose volt velem durva, mindig gyengéden csinálta és ez most se
volt másképp. Várt, míg megszokom a méretét, majd lassan mozogni kezdett
és csak fokozatosan gyorsított. Végig egymás szemébe néztünk, teljesen
olyan volt, mint anno egy éve.
- Gyorsabban - ziháltam. Teljesítette a kérésemet, és már őrületes
tempóban lökött. Karmoltam a hátát minden egyes lökésnél, s a nyögéseink
hangosabbá váltak. Tudtam, hogy a végén Zayn szereti, ha a lány
irányít, ezért fordítottam a helyzetünkön és a mellkasára feküdve
mozgattam a csípőmet fel-le, néha körözve. Kezét a fenekemen pihentette,
én pedig a nyakát csókolgattam és szívtam.
- Ez az - dünnyögte. Tudtam, hogy már közel van, így gyorsítottam.
Éreztem az alhasamban, hogy már nekem sincs sok hátra, majd Zayn lökött
egyet alulról, s mindketten hangosan mentünk el.
Még mozogtam egy kicsit, majd mellé gurultam, s próbáltam egyenletesen
lélegezni. Felém fordult, gyengéden megsimította az arcomat, én pedig
felültem és elkezdtem öltözni.
- Nem maradsz még egy kicsit? - mászott oda hozzám és hátulról átölelt.
- Nem, Zayn - vettem fel a cipőmet és felálltam. - Remélem, hogy már
nincs bűntudatod - néztem rá, majd ott hagytam és visszamentem bulizni.
Igazából semmi kedvem nem volt szórakozni, de valahogy el akartam
felejteni ezt az egészet, így csak döntöttem magamba a piát. Nem érdekel
senki és semmi, egyszerűen meg akartam szűnni létezni.
Fogalmam sincs, mennyi idő telt el, de amikor úgy éreztem, hogy elég sok
volt a pia, felálltam és elindultam az ajtó felé. Ahogy kimentem már a
kapun is, megjelent előttem Zayn.
- Baby, miért csinálod ezt? - nézett a szemembe és közelített, én pedig elfordítottam a fejemet.
- Hagyj békén, Zayn! Vagy mi van, még mindig bűntudatod van?
Ki akartam kerülni, de elém vágott.
- Hogy a fenébe mondhatsz ilyet? Szeretlek (T/N), ezt te is tudod! És te
is szeretsz engem. Akkor miért nem bocsájtasz meg? Annyiszor megbántam
már azt az éjszakát.
- Szállj le rólam - rángattam ki a kezemet idegesen az övéből, majd elindultam haza.
A párnák közé feküdtem, s sírni kezdtem. Igazából fogalmam sincs, hogy
miért, de képtelen vagyok neki megbocsájtani. Valamiért nem megy.
Csodának kellene történnie, hogy újra bízzak benne és higgyek neki.
Egy hét telt el a buli óta. Zayn hívott, de nem vettem fel a telefont.
Valamiért nem nagyon izgatott. Tudtam, hogy magyarázkodni akar, ami nem
érdekelt. Megpróbáltam túllépni, bár nem nagy sikerrel.
Egyik délután elmentem a boltba, s a tejtermékek előtt sétálgattam.
Rájöttem, hogy nincs otthon tej, így vettem két litert, majd még egy pár
dolgot, ami kellett. Kifizettem, beletettem egy szatyorba és elindultam
haza.
A hűtőbe pakoltam, amikor megláttam a tejes dobozon egy cetlit.
- Kövesd a csillagokat, melyek az álmaid helyéről kezdődnek - olvastam
el. Nem értettem, hogy mit jelent, biztos valami napi bölcsesség.
Felmentem a szobámba. Ahogy beértem, enyhén szólva ledöbbentem, mert az
ágyamon műanyag csillagok hevertek. Hát persze! Az álmok helye, az
ágyam! Ott szoktam álmodni. De ez mégis mi a fene?
Odamentem, s láttam, hogy a csillagok kivezetnek az ablakon. Már kezdett
sötétedni, így siettem. Kimentem az utcára és követtem a csillagokat,
amik a játszótérre vezettek. A hintában megtaláltam a következő cetlit.
- Menj a kedvenc boltodba, ott vár egy meglepetés - néztem a
papírdarabot. Elmentem a kedvenc boltomba, majd a pénztáros a kezembe
nyomott egy ruhát.
- Vedd fel - mosolygott rám, majd betolt a fülkébe. Semmi nem értettem,
hogy mi miért van, talán csak egy álom. Magamra kaptam a gyönyörű ruhát,
majd kijöttem és a földön volt a következő cetli.
- Utolsó állomásod az a hely, ahol a Hold tükörképe hullámzik - olvastam
halkan, majd elkezdtem gondolkodni. Rájöttem, hogy ez csak is a tenger
lehet, így odamentem. Halk és kellemes zenét hallottam, s követtem a
hangot. Hamarosan megláttam egy kivilágított hajót. Egy nyíl mutatott a
fedélzet felé, s oda volt írva, hogy
Vár az ajándékod.
Izgatottan mentem, s a zene hangosodott, így tudtam, hogy már közel
vagyok. Megérkeztem egy asztalhoz, ami gyönyörűen meg volt terítve,
középen egy szál rózsa és két gyertya. Körül néztem, de sehol nem volt
senki. Odaléptem az asztalhoz, hátha van rajta egy újabb cetli, de nem
volt semmi. Hirtelen valaki átölelt hátulról. Már az illatáról
felismertem, Zayn volt az.
- Ezt te csináltad? - fordultam felé.
- Igen - mosolygott, majd megfogta a kezemet és komolyan a szemembe
nézett. - Én tudom, hogy egy barom vagyok. Nem becsültelek meg, pedig
nagyon sokat érsz. Mások az életüket adnák egy ilyen lányért, de én
elrontottam. Tudom, hogy már mondtam sokszor, de szeretlek. Tényleg
szeretlek, és fogalmam sincs, hogy mi lenne, ha te nem lennél. Ha most
adsz még egy utolsó utáni esélyt, én esküszöm, hogy mindent megteszek
kettőnkért.
Pár pillanatig nem tudtam megszólalni, kicsit meg is hatódtam.
- Ezt mind te csináltad? Te szervezted az egészet? És kibéreltél egy hajót?
- Igen, csakis miattad.
Elmosolyodtam, majd megöleltem őt.
- Soha senki nem tett még ilyet értem. Nagyon szeretlek.
- El sem hiszed, mennyire jó ezt hallani - mosolygott. Kihúzta nekem a
széket, majd leültünk enni. Nagyon jól elbeszélgettünk, közben a zene
hangulatot teremtett.
- És itt a desszert - tett elém egy szerencse sütit.
- Nem bírom már megenni - dőltem hátra a széken.
- Kérlek - nézett a szemembe édesen, képtelen voltam nemet mondani.
- Na jó - mosolyogtam, majd kettétörtem. Egy gyűrű esett a tányéromra. A
szívem gyorsabban kezdett verni, s Zayn-re néztem, aki izgatottan várta
a reakciómat. - Zayn, ez... atyaég - könnyeztem be.
- Szeretném, ha hozzám jönnél - jött mellém és letérdelt. - Tedd boldoggá ezt a bolond férfit!
Letöröltem a könnyeket az arcomról és szorosan megöleltem.
- Istenem, Zayn! Igen! Igen, igen és igen!
Felállt és fordult velem egyet, majd a szemembe nézett.
- Úgy bánok majd veled, mint a királynőkkel! Nem, jobban, mint a királynőkkel! Szeretlek (T/N)!
- Én is szeretlek!
Magához húzott, s finoman megcsókolt a vőlegényem.
